Egy nemzetközi tudóscsoport szerdai közlése szerint a Dél- és Délkelet-Ázsiát áprilisban sújtó hőhullámok 30-szor valószínűbbé váltak az ember okozta éghajlatváltozás következtében – írja a Reuters.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett előrejelzése szerint jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – számolt be róla szerdán a BBC News brit közszolgálati portál.
Különös éghajlati folyamatokkal találkozhatunk szinte már minden évben, Magyarországon itt az ideje megszokni a tavaszi fagyokat, az aszályos, hőhullámokkal megspékelt nyarakat, és az ezekből adódó élelmezési, valamint egészségügyi válságokat. Gelencsér András levegőkémikus több kutatótársával együtt olyan problémakörökről tartott előadást, mint a megújuló energiaforrásokhoz szükséges infrastruktúra kiépítésének nehézségei, a légszennyezés és az ÜHG kibocsátás ellentétes hatásai, az élelmezési-, valamint vízválság, illetve a klímaváltozással járó egészségügyi kockázatok.
A gyorsabb kibocsátáscsökkentést követelő határozatot adott ki egy aktivistacsoport a Shell márciusban elfogadott stratégiájára reagálva - a legfrissebb fejlemények szerint az Institutional Shareholder Services (ISS) részvénytanácsadó cég a határozat elutasítását javasolja a részvényeseknek, elismerve ugyanakkor a javaslat érdemeit.
Az éghajlatváltozás okozta hőhullámok az emberek egészségügyi állapotára, a környezetre, az agrárgazdaságra, és mindenféle berendezésre, munkaeszközre is hatással vannak. Egyre fullasztóbb hőséggel kell megbirkózni világszerte, így beindul az üzleti világ (és a magánszemélyeké is) alkalmazkodási folyamata. Az újítások, a védekezés, a rizikófaktorok csökkentése viszont nem olcsó mulatság. A pénzügyi szolgáltatószektor erre reagálva új termékekkel lépett piacra, leginkább külföldön. A Bloomberg cikke öt új biztosítási, pénzügyi terméket mutat be, van köztük napi egészségügyi biztosítás olyan esetekre, ha valaki napszúrást kapna, olyan is, ami a nagy meleg miatti kieső, vagy lecsökkenő tehéntej-termelés költségeit kompenzálja, de olyan is, ami a kieső munkabért fedezi, ha az egészségre káros hőmérséklet miatt ellehetetlenülne a munkavégzés.
A jelenlegi költségvetési szabályok mellett finanszírozhatatlan lehet az uniós zöldátmenet. Mindössze négy ország büdzséjében van mozgástér a párizsi klímacélokban tett vállalások elérésére egy új kutatás szerint. Magyarország is a problémásak között.
Az Európai Bizottság mai közleményéből kiderült, hogy az Unió Norvégiával olyan zöld megállapodást kötött, melyben megerősítették együttműködésüket az éghajlatvédelem, a megújuló energiák és az ipari átállás területén.
A népszerű közösségi média alkalmazás, a TikTok bejelentette, hogy elkezdi eltávolítani a klímaváltozással kapcsolatos félretájékoztatást a platformjáról - számolt be a Yahoo.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a világ legnagyobb gazdaságainak vezetőivel tartott találkozóján bejelenti, hogy növelni kívánja a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét és a brazíliai Amazonas esőerdeiben zajló erdőirtás visszaszorítását célzó amerikai támogatásokat -adta hírül a Reuters.
Kína a világ új széntüzelésű erőműveinek több mint kétharmadát adja 2022 végéig, 366 gigawatt többletkapacitással, amelyet terveznek vagy építenek már - derült ki egy csütörtökön közzétett kutatásból, melyet a Reuters szemlézett.
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
A városok fejlesztésének kérdése régóta fontos téma az Európai Unióban, az elmúlt években azonban egyre hangsúlyosabbá kezdett válni az az elképzelés, hogy az EU által biztosított városfejlesztési forrásokról ne a nemzeti kormányok döntsenek, hanem az illetékes városvezetés. Az Európai Unió az elmúlt években egyre több ilyen kezdeményezést indított, és ezen az úton idén egy fontos lépés volt az évek után ismét megtartott Városok Fóruma, ahol ezúttal egy teljesen új kezdeményezést jelentettek be. Az új projekt a magyar városoknak is elérhető lesz, így érdemes áttekinteni a részleteit és a gondolatokat, amik mögötte vannak.
A klímaváltozás kapcsán sok szó esik az ipar, az áram- és távhőtermelő létesítmények, illetve a légiközlekedés, mint vállalati nagy szennyezők szerepéről. Bár a magyarországi bruttó üvegházhatásúgáz (ÜHG) kibocsátások több mint ötöde (22,1%) a lakossághoz kapcsolódott 2020-ban, ami nagyobb arány az ipar vagy az energiatermelés részesedésénél – mégis tagadhatatlan, hogy ez a kör nagy hatást tud gyakorolni az országos emissziók alakulására. A Green Policy Center összegyűjtött egy javaslatcsomagot arra, hogy az erőművek, az ipar és a légiközlekedés hogyan lehetne fenntarthatóbb.
Kínai tudósok nemrég kiszámolták, hogy ha a globális hőmérséklet 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedik, akkor annak hatására felére csökken a vizes élőhelyek képessége az üvegházhatást okozó gázok megkötésére. A vizes élőhelyeknek nagy széntartalmuk miatt fontos szerepük van az éghajlatváltozás mérséklésében. Az azonban bizonytalan, hogy a globális felmelegedés közepette az egyes élőhelyek gázelnyelőként vagy éppen kibocsátóként működnek.
Elkészült az úgynevezett "Szintézis", az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) legújabb jelentése, amelyben az éghajlatváltozás aktuális helyzetét ismertetik, illetve a 2030 és 2040 közötti rövid távú reagálásokat, valamint az éghajlatra gyakorolt hosszú távú hatásokat foglalják össze. Ez a dokumentum tartja most lázban a klímaváltozással foglalkozó tudományos szférát, de valójában a jelentésben szereplő megállapítások mindannyiunkat érintenek. Az egyik pozitív üzenete a dokumentumnak, hogy rengeteg lehetőségünk van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve az ember okozta éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, és ezek már most is rendelkezésre állnak. Már "csak" a tőkét, a politikai és a társadalmi akaratot kell ebbe az irányba terelni.
Az emberiségnek van még esélye arra, hogy elejét vegye a klímaváltozás legsúlyosabb káros következményeinek, de ehhez 2035-ig csaknem kétharmadával csökkenteni kell a karbonszennyezést és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását - figyelmeztetett hétfői jelentésében az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC).
A Shell új vezetője szerint az olaj- és gázkitermelés csökkentése a jelenlegi környezetben, az energiabiztonsági megfontolások apropóján rossz lenne a fogyasztóknak.
Mesterséges mellékfolyó kialakításával igyekeznek Iránban megmenteni a világ második legnagyobb sós vízű tavát, az ország északnyugati részén lévő Urmia-tavat, a vízpótlórendszer első elemét pénteken adta át ünnepélyes keretek között Ebrahim Raíszi iráni elnök.
Az Antarktisz tengeri jege két éven belül másodszor ért el rekordalacsony szintet, igazolva, hogy az éghajlati válság most már egyértelműen befolyásolja ezt a kontinenst – számolt be a CNN.
A fosszilis tüzelőanyagokra épülő ipar sikertelen a metánkibocsátás csökkentéséért folytatott küzdelemben, annak ellenére, hogy ígéretet tett a szivárgó infrastruktúrák felderítésére és helyreállítására - írta keddi jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).
Dőlnek a hőmérsékleti rekordok.
A sütik 1000-1500 forint közötti ára is tovább nőhet.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
